Decsi nyito MTI Illyes Tibor
2021. 04. 05.

"Az egész pályafutásom során a család egysége és szeretete volt a motiváló erőm"

Folytatódik gyerekkori visszatekintő sorozatunk, amelyben most egy igazi vívódinasztia családi fotóalbumába nyerhetünk bepillantást. Következzenek a világ- és Európa-bajnok kardozó, Decsi Tamás képei – 1983-tól napjainkig.


1983. év eleje: édesapám, Decsi István (korábbi első osztályú kardvívó, vívó mesteredző – a szerk.) és bátyám, Decsi András (Eb-2. kardozó, vívóedző, aki az olimpiai bajnok Szilágyi Áron edzője is volt a Rióban – a szerk.), valamint én csecsemőként. Ekkor még csak édesapám forgatta a kardot versenyszerűen.
1989 Palatinus strand: Ekkor már Andris is megkezdte vívó pályafutását. Az enyém még néhány évet váratott magára…
1993: Az egyetlen olyan év, amikor “még” és “már” mindhárman versenyzők voltunk.
1996: világ- és Európa-bajnoki, valamint világkupa-érmek birtokában. Egyelőre a nagy része itt még nem az enyém, de később megnyertem őket én is bőségesen…
A Mester (büszke apa) mindkét fia egyéni világbajnok lett. (András kadett, én ekkor junior világbajnok)
2015: “Újra egységben az erő”! Andris hazatért hozzánk és a magyar válogatotthoz 10 év ázsiai edzősködés után.
2016, riói olimpia: itt már csak én vettem részt versenyzőként a játékokon, a többiek edzőként voltak jelen
2020 március: utolsó verseny a járvány előtt. Itt már látható rajtunk némi feszültség, bár valószínüleg elsősorban a verseny miatt.
A legfiatalabbak is elkezdtek már megismerkedni a vívósporttal: kisfiam, Hunor, és Andris fia, Martin 8 évesek.
Az egész pályafutásom során a család támogatása, egysége és szeretete volt a legfontosabb motiváló erőm.
Tokióra készen!

(Fotók & szöveg: Decsi Tamás, nyitókép: MTI/Illyés Tibor)

#Tokyo2020 #Vívás #Amikorénmégkissrácvoltam